Július 21. csütörtök, BeFogadó Kávéház, 14.30–15.30
Előadó: Viczián Zsófia

Amikor az egyik első órámon megérintettem egy diák térdét, hogy húzza már beljebb a lábát, megfenyegetett, hogy feljelent tapizásért.

Első hallásra talán kicsit riasztónak tűnik, hogy a mai társadalom egyik leginkább szabályozottnak látszó kérdése éppen a legszemélyesebb ügynek tartott érintkezés, a testek közelségének vagy távolságának meghatározása. Ha nem is egy képzeletbeli irányítótorony, mint az 1984-szerű utópiákban, de a társadalom önszabályozó mechanizmusai nagyon határozottan kijelölik a határokat ember és ember között. Ugyanakkor az élet sok területén mind nagyobb testi közelség, az érinthetőség határai kitolódtak, közelebb engedünk magunkhoz idegeneket is. Hol vannak a tér láthatatlan határai? Hol vagyunk érinthetők? Erre keressük közösen a választ.