Istentől kapott lehetőségként éli meg munkáját a huszonkét éves Pusztai Tímea, a 2011-es Csillagpont koordinátora. Timi idén februárban végzett a Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus–vendéglátás szakán, és június elsejétől fogja össze a kétévente megrendezett református ifjúsági találkozó előkészületeit.

– A külső-kelenföldi református gyülekezetbe járok kiskoromtól kezdve, ott kezdtem el szolgálni az ifjúsági munkában. A gyülekezetemben miniben szervezünk olyan dolgokat, mint a Csillagpont egy-egy szelete, akár ifjúsági napokat vagy táborokat. Gyakorlaton voltam több szállodában, és pont a Csillagpont előtt dolgoztam fél évet egy rendezvényszervező cégnél. Ez a cég tetszett, de nem éreztem, hogy ki tudnék bontakozni ebben a profitorientált szférában, mert egyáltalán nem tudtam belevinni a számomra fontos lelki tapasztalatokat, értékeket, vidámságot. A gyülekezeti szolgálat nagy részét teszi ki az életemnek, fontos számomra, és sok örömet okoz nekem. Hosszas vívódás után elkezdtem hát keresni egy egyházi állást. Ez először félelemmel töltött el, de nagy reménységem volt abban, hogy ha az Úr így akarja, akkor lesz egyházi munkám.

– Ez lett a Csillagpont koordinátori státusza.
– Akkor éreztem azt, hogy lehet, hogy az Úr tényleg így akarja, amikor az államvizsgám napján felhívott Siba Balázs, a Zsinati Ifjúsági Iroda vezetője, és megkérdezte, hogy lenne-e kedvem bejönni egy beszélgetésre Csillagpont-ügyben. Úgy éreztem, hogy ez valami álom. Egy hónap múlva derült ki, hogy végül engem választottak – ezt egyértelműen az Úr áldásának érzem, a sok nehézséggel együtt is, amire már sokan felhívták a figyelmemet.

– Milyen volt az előző munkahelyed?
– Egy olyan cégnél dolgoztam, akik kifejezetten üzleti rendezvényeket, azaz konferenciákat, élményutakat szerveznek, és úgy éreztem, hogy ott 99%-ban nem a saját kreativitásunkon és értékrendünkön van a hangsúly, hanem azon, hogy mit szeretne az ügyfél, és hogy ezt hogyan lehetne a lehető leghatékonyabban és leggazdaságosabban megvalósítani.

– Kicsit a Csillagpont is ilyen.
– Mindenhol kell kompromisszumokat kötni, és mindenhol vannak elvárások, amiknek meg kell felelni, de a célok teljesen mások. Míg a Csillagponton a célunk az, hogy valamilyen formában Isten országát szolgáljuk, addig egy rendezvényszervező cégnél a cél a profit, és hogy minél jobban kiszolgáljunk olyan embereket, akiknek a céljaival nem feltétlenül értünk egyet. Talán köztünk is van néha vita arról, hogy milyen formában szervezzük a Csillagpontot, vagy hogy ki legyen a főelőadó és mik legyenek a nagykoncertek, de a Csillagpont szervezőit összeköti az a közös cél, hogy Isten országát szeretnék építeni.

– Először veszel részt a Csillagpont előkészítésében. Mik az eddigi tapasztalataid?
– Fantasztikus, hogy ilyen sokan, nagyon különböző élethelyzetekből, körülményekből, életkorból összefognak egy ilyen cél érdekében. Talán furcsán hangzik, ha azt mondom, hogy ez egyben alázatra is int, mert én koordinátorként hivatalból foglalkozom a szervezéssel, míg a többiek mind önkéntesként teszik ezt – ez is buzdít arra, hogy minél jobb munkát végezzek. A Csillagpont ügyébe már sokan sok mindent beletettek, és fontos, hogy ezt továbbfejlesszük.

– Neked olyan szakirányú végzettséged van, ami nagyban fedi a rendezvényszervezést is. Várható ettől, hogy a Csillagpont egy kicsit profibb lesz?
– Érdekes volt a bemutatkozásom – az első megbeszélésen kiderült, hogy a stábtagok többsége bölcsész vagy teológus. Amikor mondtam, hogy közgazdász vagyok, akkor erre nem megdöbbenés volt a válasz, sőt, inkább felcsillantak a szemek. Az biztos, hogy egy közgazdász és rendezvényszervező szemlélete egészen más. Eddigi gyakorlataim alatt nem nonprofit szervezeteknél dolgoztam, hanem olyanoknál, ahol a profizmuson múlt a pénz, a cég további sorsa is. Ugyanakkor hozom magammal azt a lelki szemléletet, amit a gyülekezetemben kaptam, és remélem, hogy ennek a kettőnek az összefonódása valami jót szül majd. A profizmus szerintem eddig is megvolt, de fejleszteni mindig mindent lehet – remélem, hogy az eddigi tapasztalatok beemelésével még eredményesebben tudjuk előkészíteni a Csillagpontot.

– Mi az, amit már biztosan tudni lehet a következő Csillagpontról?
– Volt már egy stábülésünk, ahol hivatalosan is elkezdtük a 2011-es találkozó szervezését. Sok ötlet és jó gondolat hangzott el. Lesz Csillagpont – hogy hol és hogyan, arra is hamarosan választ adunk.

BAGDÁN ZSUZSANNA - Reformátusok Lapja