|
A Nikodémusok órája előadássorozat első alkalmán Ódor Bálint európai ügyekért felelős államtitkár-helyettes és Hámori Ádám, a Magyarországi Református Egyház európai uniós referense osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel. A rossz idő és a késői időpont ellenére szép számmal gyűltek össze olyanok, akiket érdekelt, milyen eredményeket hozott a magyar EU-elnökség, illetve mennyit profitált ebből református egyházunk. Ódor Bálint szerint az elmúlt fél év a megfeszített tempójú munkáról szólt, de végeredményben megérte a befektetett energia. A nemzeti érdekek érvényesítése sok esetben sikerült, mindeközben pedig az integráció tagjai közötti viták során is konszenzusra tudtak jutni. „A legfontosabb, hogy végre mindenki odafigyelt ránk” – emelte ki az államtitkár-helyettes, aki egyébként nem először vesz részt a Csillagponton. Ennek köszönhetően sikerült több fontos kapcsolatot kiépíteni, ami felbecsülhetetlen értékkel bír. Véleménye szerint az elnökségi szerep betöltése után sem tér vissza a régi állapot, képviselőink érdekérvényesítő képessége tehát új szintre lépett. Elnökségünk egyik legfontosabb feladata a közösség bővítése, illetve a csatlakozási tárgyalások lezárása volt. Ez Horvátország esetében sikerült, Bulgária és Románia schengeni övezetbe lépését pedig – közös megegyezés alapján – elhalasztották. A jövőbeni tervekkel kapcsolatban Ódor Bálint elmondta: „Nincsenek zárt kapuk, a nyitottság továbbra sem csökkent, azonban a feltételeket minden jelentkezőnek teljesítenie kell.”
Az uniós törvényhozásban jelen lévő keresztyén értékrendről az államtitkár-helyettes elmondta: „A közösség alapelvei jelentős részben erre alapulnak, azonban kevés politikus vállalja fel nyíltan elveit. A viták során viszont gyakran ideológiai összetűzések forrása a világnézet, ami a változó gondolkodásmódnak tudható be.”
Végezetül – a hallgatóság kérésére – az uniós romakérdéssel kapcsolatban elmondta: abszolút sikernek értékelhetjük a közösségi keretstratégia megszületését, amihez központi ellenőrzés is társul. Ezen belül az államok önmaguk alkotják meg saját szabályzatukat, ami szintén előrelépés az eddigiekhez képest.
 A képre kattintva elérhetők a beszélgetésről készült képek
Hámori Ádám az EU keresztény gyökereinek helyzetét, kérdését taglalta. „Mindig felmerül az a kérdés, hogy miért értéksemleges az EU” – kezdte. A folytatásban kiderült, hogy a valóságban nem így van. Mivel az EU-szerződés 2. cikkelye alapvetően keresztény elveket tartalmaz. Az MRE EU-s referenseként az volt a véleménye, hogy a sajtó nem tudja jól átadni az EU lényegét és mély struktúráját. Azonban a mostani időkben a keresztény érdekek egyre jobban megjelennek az írott sajtóban.
A Lisszaboni Szerződés 17. cikkely szerint: „Elismerve identitásukat és különleges hozzájárulásukat, az Unió nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tart fenn ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel.” Véleménye szerint a cikkely leghangsúlyosabb szava a párbeszéd. A kezdeti időkben nem tudták, hogy kinek kivel kell ezt a párbeszédet lefolytatnia. Nem volt kijelölt személy sem az EU, sem az Egyház oldaláról. A párbeszéd szereplőinek személye hosszú hónapok során alakult ki. Eleinte csak hírből vagy kapcsolatok útján lehetett tudni, hogy kinek kit kell keresni.
A közönség tagjában felmerült kérdésként, hogy az említett párbeszéd ma hogyan is valósul meg. „Személyes vagy közvetlen párhuzam nincs” – emelte ki Hámori Ádám. Az Egyház bizonyos szervek útján tud kommunikálni. Kiemelte, hogy az Egyház sok és fontos javaslatot ad az EU-nak. Ebben a lezárult félévben tíz kérdés merült fel, amit az Egyház fontosnak tartott, és amelyhez hozzá akart szólni. Mindezek a javaslatok pozitív visszajelzéseket kaptak, mind Brüsszelben, mind Magyarországon. A javaslatok, kérések megfogalmazása elengedhetetlen a párbeszéd gördülékeny lefolytatásakor. Erre példát is hozott az előadó: „Ma már nem azt mondják a papok, hogy EU-s támogatásra lenne szükség a templom felújításához, hanem közösségi térbővítésre lenne szükség.” Mindezek mutatják, hogy ha valamit el szeretnénk érni az EU-ban, meg kell tanulnunk az általa használt nyelvezetet. Végezetül kijelentette: „Az Egyház a sportegyesületek után a második legtöbb embert megmozgató közösség.”
Írta: Bera Bálint, Géczi Dominika
Fotó: Szűcs Péter
|
